Kutatás témája
Oldalainkat 6 vendég böngészi

 

„CAMPUS-LÉT” A DEBRECENI EGYETEMEN. CSOPORTOK, CSOPORTHATÁROK, CSOPORTKULTÚRÁK

 

A kutatás témája

 

Az OTKA támogatásával folyó alapkutatásunkban (K 81858) az egyetemista csoportok szerveződésének, a csoportkultúrák mikrovilágának és szocializációs szerepének vizsgálatára vállalkozunk. Azt kívánjuk feltárni, hogy mi jellemzi a nappali tagozaton tanuló debreceni egyetemi hallgatók kortársi szocializációját. Különösen arra fókuszálunk, hogy a kortárscsoportok a maguk sajátos folyamataival és értékvilágával milyen nyomot hagynak az állampolgári és a szakmai magatartásokon.

Abból indulunk ki, hogy a nappali egyetemista státusz sajátos életforma, amelyet a tanulmányok mellett a „campus-lét”, a későbbi életpályát is befolyásoló csoport-hovatartozások kialakulása és a kortárs csoportok intenzív jelenléte határoz meg. Ekkor rajzolódnak ki az egyetem utáni életszakasz alternatívái. Ekkor alakulnak ki az életutak alakulásában döntő szerepet játszó személyes és szakmai kapcsolatok, és ekkor kristályosodnak ki az identitások – köztük a generációs, az állampolgári és a szakmai identitások – értékalapjai is. A kortárs csoportok ezekben a folyamatokban meghatározó szerepet játszanak.

Egyrészt azt vizsgáljuk, hogy az egyetemhez kapcsolódó tevékenységek és az egyetemen kívül eső tevékenységek hogyan strukturálják a hallgatók csoportvilágát. Másrészt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a csoportokra milyen értékvilág jellemző, és milyen szerepet játszanak a szocializációban. Ennek megfelelően kutatásunk két szakaszból áll: egy leíró szakaszból (a csoportok definiálása, kialakulásuk és működésük kritériumai), valamint egy, a csoportok értékteremtő működésének összefüggéseit feltáró szakaszból (a csoportokra jellemző értékek, normák és kompetenciák vizsgálata).

Az egyetemi hallgatók értékvilágán elsődleges (konkrét, valóságos) és másodlagos (nem konkrét) csoport-hovatartozásaik egyaránt nyomot hagynak. Érdeklődésünk középpontjában azonban az elsődleges csoportok (kiscsoportok) állnak.

A campus-kultúrát igyekszünk egyszerre két nézőpontból értelmezni: egyrészt a saját közösség, másrészt a kívülálló nézőpontjából. Úgy fogjuk fel ezt a kultúrát, mint folyamatosan változó, a társadalmi viszonyokkal összefüggő, a szocializációban elsajátítható jelenség- és jelentés-együttest, amelynek alakításában csoporttagságai és hálózati kapcsolatai révén minden egyetemi hallgató részt vesz. Különös figyelmet fordítunk a campus-kultúra és az ifjúsági kultúra fő trendjei közötti kapcsolatokra.

A kutatás fontos kérdései a csoportok kialakulására, működésére, jellemzőire és hatására vonatkoznak. Milyen tényezők, értékek és tevékenységek mentén szerveződnek a csoportok? Hogyan strukturálódnak? Hogyan működnek? Milyen folyamatok biztosítják a csoportok kohézióját? Mennyire stabilak, mennyire változékonyak a csoportok? Mik a céljaik? Milyen csoportkultúrák jellemzik őket? Milyen társadalmi tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé? Milyen szocializációs folyamatok zajlanak a csoportokban és hogyan érvényesül szocializációs hatásuk? Hogyan járulnak hozzá a csoportok különböző állampolgári készségek, kompetenciák és értékek kialakulásához? Hogyan járulnak hozzá a munkával kapcsolatos értékek és normák formálódásához?

A kutatás kulcsfogalmai: kultúra, szubkultúra, egyetemista státusz, csoport, csoportviszonyok, csoportkultúra, kortársi / állampolgári / szakmai szocializáció, életmód, szabadidő-eltöltés, identitás, posztadoleszcencia

 

Facebook